Anya féltlek!  A hangom beleveszik a mélybe.  Gyere, állj fel!  Röpülj! Szállj el!    Anya hol vagy?  Most már nem is látlak!  Tartom a lámpát!  Indulj! Hajrá!    Anya kérlek!  A gödörből ki kell lépned!  Lásd meg a fényt!  Itt vagyunk még!    Anya ...

Látod, most megint itt vagyok -   már rég nem jártam Nálad,  a Nap tűz, szállnak illatok,  gyereksírok szerényen állnak.    a fű kinőtt, a föld kiszáradt.  kopott a név a sírodon,  tehetetlennek érzem így magam -   (.- .- .- .- .--)    talán ha akkor... másképp lenne ma  ez álom, ...

Immár tizenkilenc éves lettem,  S azt, hogy élek, Neked köszönhetem.  Fájdalommal hoztál a világra,  Tanítottál elemi dolgokra.    Tudom, hogy sokszor megbántottalak,  Könyörtelenül megsirattalak,  S ezzel Rám haragítottalak,  De mindig anyámnak tartottalak!    Nem akarok Veled rosszat ...

Az idő, pók. Vén takács.  Ki egyre fonja fonalát,  s hajad hollószín fürtjeit  fehérrel szövi át meg át.  Mégis, ha nézem termeted,  arcodat, édes jó anyám,  fiatalnak, szépnek látlak  emlékeim ködfátyolán.  És ha fejemet, mint rég  forró kebledre hajthatom.  Egy árva gyöngyszem ...

Az én anyám nem hordott ékszert, nem divatolt,  Egész életében becsületesen dolgozott.  Család és a munka, ez volt mindene,  Szórakozni nem volt pénze, se ideje.    Kirándulás vele, az volt az igazi,  Együtt mentünk a mezőre dolgozni.  Hol felesen és sokszor harmadába,  Biztatott bennünket jóanyám ...

    Istennője ő egy istentelen kornak,  teremtett engem hamunak, s pornak,  szívet adott, lélekdobbanást,  életet, s lehelet forró parázst.    Harag ő, dühös méla szikra,  tollam hegyén a kékes tinta,  ő a szeretet fényes udvara,  bennem a szív zengő kara.    Kritikus ő, de ...